Mi a rost, és mi a jelentősége szervezetünk számára?
A rost egy összetett poliszacharid, amely anélkül halad át az emésztőrendszeren, hogy a szervezet felszívja vagy lebontja. Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan rostokat.
Kétféle rost.
Az oldhatatlan rostok tömeget képeznek a belekben. Ligninből, hemicellulózból és cellulózból áll, amelyek nem energiaforrások. Ez felgyorsítja a táplálék áthaladását a belekben, növeli a széklet térfogatát és megkönnyíti annak kiválasztását. A rostok ezen hatásai rendkívül fontosak az emberi egészség szempontjából. Az oldhatatlan rostforrások közé tartoznak a teljes kiőrlésű gabonák, a barna rizs, a gabonafélék, a burgonya, a babhüvely és a sárgarépa.
A rost csökkenti a cukor- és koleszterinszintet?
A vízben oldódó rostok képesek felvenni a vizet, ezért erjednek az emésztőrendszerben, így energiaforrás lehet. Pozitív hatással van a cukoranyagcserére. Ezt a hatást a cukorbetegség kezelésének kiegészítőjeként alkalmazzák. A vízben oldódó rostok minden formája megkülönböztethető abban, hogy hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet.
Az oldható rost forrása elsősorban a gyümölcs, azaz a banán, az alma és a bogyók, például a ribizli, az egres és a szőlő. A hínárban, algában és gombában is megtalálható, beleértve a híres laskagombát is.
A rostok jótékony hatásai. Hogyan működik a rost és hogyan kell használni.
A rost másik fontos tulajdonsága a béltisztítás. Az étrendben való bősége megfelelő megelőzése a vastagbélráknak. Ezenkívül az epesavak eltávolításával a szervezetből megakadályozza az epekövek kialakulását. Csökkenti a zsírok szintjét és megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. A rostot szedve csökken a „rossz” koleszterin mennyisége a vérben, és nő a „jó” koleszterin szintje.
Rost a fogyásban
A rostok a fogyásban is fontosak, mert csökkentik a táplálékfelvételt és az energiahatékonyságot. Térfogatnövelő képességének és kiváló viszkozitásának köszönhetően segít szabályozni a jóllakottság érzését. Rosttartalmú ételek elfogyasztása után hosszabb ideig érzi jól magát. A rostok lelassítják a gyomor kiürülését, és mechanikusan megakadályozzák, hogy az enzimek hozzáférjenek a tápanyagokhoz. A rostok megakadályozzák a túlevést azáltal, hogy növelik a jóllakottság érzését. A tényleges napi rostbevitel lakosságunkban 15 és 18 g között van, azonban az ajánlott napi rost adag akár 30 g.
Mit kell még tudnunk a rostokról?
A legtöbb rostot a vegetáriánusok fogyasztják, de emlékezniük kell arra, hogy túlzott hosszú távú rostfogyasztás esetén a szervezetnek megnövekedett mennyiségű esszenciális ásványi anyagra van szüksége. A rostok megkötik az ásványi anyagokat, és korlátozzák azok megfelelő felszívódását és felhasználását a szervezetben.
A túlzott rostfogyasztás azonban szükségtelen, és akár kontraproduktív is lehet. Nagy napi rostdózis esetén a kalcium, magnézium, nátrium és kálium felszívódásának képessége csökken.